Valóság?
(*Vissza
a lap tetejére
)
Azt
képzelem, nem valóság, hogy egy padon ülök,
és várok.
váratlanul megérkezel
a
babánkkal, akit, az hiszem, képzeletben nemzettem neked(?).
hasadra
teszem a kezem,
azt
képzelem, örülsz, hogy ilyen finom és törékeny,
nem is
igazi férfikéz, angyali érintés, gondolom képzeletben, hogy
ez nem a
való, azt képzelem, hogy velem maradsz,
hogy
megmentesz,
nem hiába
ülök a padon és várlak
mióta. azt
képzelem, angyali érintés, szebb múlt vár ránk,
hol
gyereket nemzünk.
benne,
képzelem, kislány, királynői futásod a réten,
elképzelt
anyám halotti kivonata,
baba-nevetés az alvilágba,
hol egy
padon ülve hiába, képzelem, várlak.
2005.10. hó
Kollár József:
Vedd feleségül!
(*Vissza
a lap tetejére
)
Készen kaptad,
sehogy sem passzolsz. át kéne szabatni,
de nincs pénzed
és úgy hordod, ahogy vagy.
Nem mintha nem állna jól,
csak mégis elviselhetőbb: benne.
nem hagy hidegen: van arca, keble, öle, bokája…
felsorolni sem tudod.
inkább ránézel, mint a többire.
Mintha rád szabták volna,
úgy lóg rajtad, s te viszont.
felveszed, leveszed: rossz, hogy tágnak érzed,
miközben szűkül,
de jó, hogy szűknek, amikor tágul.
Szép a bokája, ha rúgásra emeli lábát.
2007.05. hó
Kollár József: Családban szeretné(n)k élni?!
(*Vissza
a lap tetejére
)
Családban
szeretnék élni.
Én is családban szeretnék élni.
Ha igazán családban szeretnél élni,
nem mondanád, hogy „én is családban szeretnék élni”.
Ha családban szeretnél élni, nem
mondanád, hogy
"családban
szeretnék élni".
Ha igazán családban szeretnél élni,
nem mondanád, hogy „én is családban szeretnék élni”, hanem, hogy ugyanabban a családban szeretnék élni.
Ha családban szeretnél élni, nem
mondanád, hogy „én
családban szeretnék élni”, hanem, hogy
mindnyájan családban
szeretnénk élni.
Családban
szeretnék élni.
2007.08. hó
Kollár József: Bálintvers szülinapra